Elődeik még Dk-Kína jelentős részén, Burma északi részén és Vietnámban is őshonosak voltak.

Az óriáspandáknak gyakorlatilag nincs természetes ellenségük. Az egyedüli veszélyt az ember jelenti számukra.

A nagy területeket érintő erdőirtás miatt az óriáspandák élőhelye az elmúlt húsz évben mintegy felére csökkent. (Az egyes pandatelepek nagyon távol esnek egymástól, így gyakran megtörténik, hogy a rövid párzási időszak alatt nem találják meg egymást az állatok. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a pandák eleve nehezen szaporodnak és sok kis panda még azelőtt elpusztul, hogy megérné a felnőttkort.)

Egyre kevesebb a rendelkezésükre álló bambusz. Pedig az óriáspandák étvágya csillapíthatatlan. Egyetlen nap alatt annyi bambuszt képesek megenni, mint testsúlyuk fele. Mivel a bambusz tápértéke igen alacsony, így nagyon sokat kell belőle elfogyasztaniuk. Ez a komoly elfoglaltság akár napi 14 órát is igénybe vesz. A változatosság kedvéért néha más növényeket, ritkán húst is esznek.

A komoly büntetés (10-20 év börtön) és a felvilágosító munka hatására szerencsére már nem vadásszák illegálisan a pandákat. Többször előfordul viszont, hogy a pandák olyan csapdák áldozatásul esnek, amit az orvvadászok más állatoknak szántak.

A WWF pandarezervátumok kialakításán és ezek ún. “zöld folyosóval” való összekötésén dolgozik. Támogatja a vadőrök továbbképzését, és a kínai Szecsuán tartomány fenntartható fejlődését. Munkánk során kiemelt szerepet kap a helyi lakosság bevonása.